Hargitai Károly írt egy könyvet 1989-ben. Címe: A Broiler társadalom. A broiler - azaz tömegesen és szinte kizárólag a haszonmaximalizálást szem előtt tartva tenyésztett - csirkéket hasonlítja a társadalomhoz. Íme egy idézet, de ha tehetitek, olvassátok el az egész könyvet (elég rövid)!

"Mitől olyan sanyarú a broiler csirke élete? És mi köze mindennek ehhez a könyvhöz, amely nem "csirkészeti" szakkönyv?

Való igaz, én ezt a könyvet magunkról, emberekről írtam.

Van azonban némi olyan párhuzamosság, ami meglehetősen meggondolkodtató.

A csirkéinket mesterségesen keresztezzük, szexáljuk, különválasztjuk a kis kakasokat, megint külön a kis tyúkokat, mesterségesen megvilágított helységekben tartjuk őket, etológiájukat megsértjük, családi életüket szétziláljuk. Mesterséges, nem teljes értékű tápon tartjuk őket. Később mint tyúkokat szűk ketrecekbe zárjuk mindegyiket. Izmaik elsatnyulnak. Állandó pszichoszomatikus feszültségben, természetellenes környezetben élnek. Napfényt nem látnak, friss levegőt nem szívnak. Lelki izgalmuk a nem megfelelő életkörülmények miatt testi romlásba megy át. Neurohormonális, agyi, idegrendszeri szabályozásuk megbomlik, de ugyanígy felborul szekréciós működésük, hormonális egyensúlyuk is, és természetesen immunrendszerük sem marad érintetlen. Ezért nagyon hajlamosak a betegségekre, járványokra. Létükben elszakítjuk őket a természettől, a kialakult koevolúciós szabályozástól, a megszokott és ösztönösen helyes táplálkozástól, még a diurnális megvilágítási ritmustól, ciklusoktól is. Táplálékukból hiányzik számos olyan nyomelem, amelyek a szervezet enzimatikus működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az összezsúfolástól ingerült állatok csípik, marják egymást, ha egymáshoz érnek. Bizonyos értelemben nem normálisak. Valószínűleg csak azért nem narkóznak, isznak és dohányoznak, mert ez számukra lehetetlen. És bűnözni is csak ezért nem bűnöznek. Iszonyatos, hogy mit művelünk velük - és önmagunkkal."

Kapcsolódó linkek:

Meatrix.
Meatrix 2.

moremeatrix.

blogajánló.

És mégegy:

"A növények és az állatok csökkenő fehérjehozama, amely végső fokon az emberi test egészséges felépítéséhez szükséges, lényeges aminosavak mennyiségi és minőségi csökkenését, illetve romlását eredményezte, s ez hovatovább tarthatatlanná válik. A magzati károsodások, a vese- és májbetegségek arra készteti az egészségügy vezetőit, hogy követeljék: hagyjanak fel az erős vegyszerezéssel. Nyugaton, de más tájain is a világnak, hódító útjára indult a naturálgazdálkodás és a biokertészet. Az ilyen művelési mód viszont rendkívül munkaigényes, egészen < újfajta > - vagyis inkább nagyon is régifajta - hozzáállást kíván a földművelő embertől. Szó sem lehet arról, hogy  napi  nyolc órában, nehéz gépek és durva hatású vegyszerek bevetésével művelje az ember a földet. A mezőgazdasági < mamtizációs > folyamat egyre inkább lelassul, visszájára fordul. A kisbirtokrendszer, a kisparcellás termelés újjászületésének lehetünk tanúi világszerte. … a modern nagyüzemi gazdaság lelketlen, gépies módszerei helyett a szeretet, a föld, a növény, a víz, az állat és az ember szeretetének divatja van újra terjedőben.”

na ez az elképzelés nem nagyon jött be. nem tudok róla, hogy elterjedt volna azóta a kisüzemi termelés vagy efféle. sajnos. mint mindenhol, az agráriumban is a nagyüzem terjeszkedik, amig még van hová, de addig mindenképp - úgy tűnik.

továbbmegyek:

"Az ország tudományos akadémiájának a vizsgálatai szerint a csehszlovákiai szarvasmarha-állomány 91 %-a májbetegségben szenved, amelyet a rossz minőségű takarmány (biológiailag degradálódott növények) idéz elő. Ennek következtében a tőlük származó tej a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaz az egészségre ártalmas anyagokat, és a tejet, az ország egyes részein biztonsággal csak ipari célokra lehet felasználni."